Az egyik egyházközség új lelkésze annyira lámpalázas volt amikor az első szentbeszédét tartotta, hogy alig tudott megszólalni. Második
szentbeszéde előtt felkereste feljebbvalóját és megkérdezte, hogyan tudná leküzdeni idegessését. Azt a választ kapta, hogy tegyen egy kis vodkát a vízbe és néhyány korty után már mindjárt lázban fogja tudni folytatni. A következő vasárnap a lelkész gyakorlatba ültette a tanácsot és úgy érezte, hogy még hatalmas égzengés közepette is tudna beszélni, egyáltalán pompásan érezte magát. Amikor egy nappal később visszatért a plébániára, talált egy levelet a feljebbvalójától, amely a következőket tartalmazta:

"Kedves Testvérem!"

1. Legközelebb kortyokat igyon és ne döntse le egyben az egészet.
2. Nem teszünk jékockát és citromkarikát a misekehelybe.
3. A misekönyv nem poháralátét.
4. A oltár terítőjét nem használjuk szalvétaként.
5. Tíz parancsolat van, nem pedig tizenkettő.
6. Tizenkét tanítvány van, nem pedig tíz.
7. Nem utalunk a keresztre, mint nagy darab "T-betűre".
8. Nem konferáljuk be Jézust és tanítványait, mint "DJ JC-t és bandáját".
9. Dávid Góliátot egy parittyával győzte le, és nem "lőtte szitává a rohadt seggét egy Magnum 357-essel".
10. A kígyó tekergett az almafán és nem Isten fasza.
11. Nem utalunk Júdásra, mint "faszfej"-re.
12. A pápa szent, nincs kigolyózva és nem nevezzük "Keresztatyának".
13. Az Atya, a Fiú és a Szent Lélek nem a Fater, a Kiscsávó és a Kriptaszökevény.
14. Júdás 30 aranypénzen adta el Jézust és nem két fillérért, ráadásul az olajfák hegyén és nem a kínai piacon.

Ui.: És egyébként is, a bűnösök a pokolra mennek és nem a büdös picsába.